A történelmet mindig a győztesek írják - mondta Napóleon, és milyen igazan. És a történelem talán egyetlen igazi győztese az nem más, mint az Amerikai Egyesült Államok. Azonban - a filmekkel ellentétben - még nekik sem volt makulátlan, fényes diadalmenet a történelem útja. Éppen ezért kerestem olyan eseteket, amikor az amerikaiak voltak a rosszfiúk...

III. Alexandrosz a Nagy Sándor-mozaikon (forrás: google)

III. Alexandrosz (Kr.e. 356-Kr.e. 323), vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Nagy Sándor Makedónia királya volt és az ókor egyik legnagyobb hadvezérének számított, miután elfoglalta az akkor ismert világ nagy részét, ezzel kiterjesztve birodalma határait egészen Indiáig. Ezzel magának tudhatta az ókor valaha létezett legnagyobb birodalmát. Bár még azelőtt meghalt, hogy egységesíthette volna óriási birodalmát, hatása mégis akkora volt mind a görög, mind az ázsiai kultúrára, hogy nevéhez egy új történelmi korszakot is köthetünk, név szerint a hellenizmust, vagy hellenisztikus korszakot.

A videojáték öl, butít és nyomorba dönt... Szinte hallom azokat az embereket, akik elborzadva néznek minden olyan mai fiatalra, és esetenként kevésbé fiatalra, akik kiejtik a szájukon ezt a bűnös szót. Persze, nem akarom én egyik fél mellé sem állni, és igen, vannak olyan játékok és olyan gamerek, akik pusztán a játékot látják és csak szórakoznak ezzel, de vannak, akik nem. Még hogy egy videojátékból nem lehet tanulni? Az előző részben már röviden bemutattam 5 valós történelmi személyt az Assassin's Creed Odyssey című játékból, most pedig folytatom a sort.

Edward Teach (Feketeszakáll) kanócokkal a szakállában (forrás: npr.org)

Tengeri kalózok azóta léteznek, mióta megjelent a tengeri kereskedelem. Már Cicero is úgy írt róluk, mint az emberiség ellenségei (hostis humani generis). A kalózok fő mozgatója elsősorban mindig is a haszonszerzés volt, de az sem volt ritka, hogy egy állam bérelte fel őket valamilyen politikai ok, cél elérése érdekében (például Sir Francis Drake-et az angol királynő bérelte fel). Természetesen kalózok mind a mai napig léteznek, azonban talán aranykoruk pár évszázaddal ezelőtt volt. Ebből az aranykorból is az egyik legismertebb kalózkapitány nem volt más, mint Edward Teach (~1680-1718), művésznevén Feketeszakáll.

Ian Fleming (forrás: robbreport.com)

Ha valaki kimondja azt a szót, hogy titkos ügynök, vagy éppen csak annyit, hogy kém, akkor valószínűleg mindenkinek egyvalaki jut eszébe, mégpedig James Bond. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy az őt megalkotó író, Ian Fleming is volt "kém", a tengerészeti hírszerzésnél tevékenykedett a második világháború alatt. Az akkor 31 éves Ian-t egy ebédlőasztal mellől szervezték be a hírszerzésbe 1939-ben.

Kutassy Ágoston Farman-III típusú gépével (forrás: digitális képarchívum)

A repülés tudománya már az ókortól kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Számos szerkezet fellelhető a különböző legendákban és mondákba, gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére. A középkorban sem apadt a kíváncsiság ezen művészet iránt, a mindenki által ismert Leonardo da Vinci is igyekezett megfejteni a repülés titkát, és elsők között volt, aki tudományos alapon igyekezett repülő szerkezetet tervezni. Az első repülést végül 1783-ban hajtották végre a Montgolfier testvérek, egy hőlégballonnal. Az első repülőgépes repüléshez azonban még várni kellett, ugyanis először a Wright fivérek repültek géppel, 1903-ban. Ezt követően nem volt megállás, hamarosan az első magyar is előkerült, aki repülhetett...

2018-ban jelent meg az Assassin's Creed Odyssey című videojáték, mely az ókori Hellászba vezet minket. A történet a peloponnészoszi háború (Kr.e. 431-404) idején játszódik, és már csak ez megérne egy egész bejegyzést, én viszont most mégsem erről szeretnék írni. A főhősünk kitalált figura, azonban a játék számos történelmi személyt is felvonultat. Emellett megjelennek még mitológiai helyszínek is. Ezek közül szemeztem ki néhányat.

Scilly-szigete és a Cromwell-kastély (forrás: index)

Egy korábbi bejegyzésemben már írtam a világtörténelem legrövidebb háborújáról. Most éppen ennek az ellentettjétől készítettem bejegyzést. Ugye azt már az előzőben is írtam, hogy sokat tanultunk nagy háborúkról, számos közülük legendák tárgyává vált, hősök születtek, stb. Na most, ennek a háborúnak több különlegessége is van. Az egyik az a hossza, mellyel kiérdemelte a világtörténelem leghosszabb háborúja címet, a másik viszont, hogy ennek a háborúnak a folyamán az ellenfelek maximum természetes úton haltak meg.

A szétlőtt szultáni  palota és brit tengerészgyalogosok a romos palota előtt (forrás: war history online)

A történelem tele volt, és mind a mai napig tele van háborúkkal. Mindannyian rengeteget tanultunk és tanulunk a korok nagy összecsapásairól, melyek több okból is kitörhettek. Némelyik érdekérvényesítés, némelyik vallási, némelyik pedig akár személyes okból alakult ki, de az kétségtelen, hogy ezen konfliktusok közül számos vált legendák tárgyává, számos hőst, vagy éppen antihőst szült, és nem mellesleg akár a kor egész térképét és arculatát is átrajzolhatta. A nagy háborúk, melyek bevonultak a történelem lapjaira, számos ember fantáziáját megmozgatta már, azonban arra vajon hányan gondoltak, hogy melyik volt a világ legrövidebb összecsapása?

Petőfi elszavalja a "Talpra magyar"-t a Nemzeti Múzeum előtt (forrás: Múlt Kor)

Március 15-e egyike kevés nemzeti ünnepünknek. Mindenki ismeri ennek a napnak a történetét, és jelentőségét, mindenki, aki csak járt iskolába, tanult erről a napról, a főszereplőiről, a Nemzeti Dalról, vagy éppen a 12 pontról. Ezen a napon kezdődött meg aztán az a nagyjából két éves küzdelem közöttünk és az osztrákok között, melynek tragikus végkimenetelét mindannyian jól ismerjük. Ez a szabadságharc aztán nemzetünk történetének egyik legnagyobb jelképe lett, mindazokkal a hősökkel együtt, akik akár az életük árán is hajlandóak voltak tenni Magyarország szabadságáért, még akkor is, ha esetenként nem is voltak magyarok. Ez az időszak nemcsak a nemzeti identitástudatban, hanem a politikai viszonyokban is igen jelentős volt.