Érdekességek, fun fact-ek a világtörténelemből

FunFact History.

A világtörténelem leghosszabb háborúja

2020. március 19. - Tkristof

scilly2_index.jpg

Scilly-szigete és a Cromwell-kastély (forrás: index)

Egy korábbi bejegyzésemben már írtam a világtörténelem legrövidebb háborújáról. Most éppen ennek az ellentettjétől készítettem bejegyzést. Ugye azt már az előzőben is írtam, hogy sokat tanultunk nagy háborúkról, számos közülük legendák tárgyává vált, hősök születtek, stb. Na most, ennek a háborúnak több különlegessége is van. Az egyik az a hossza, mellyel kiérdemelte a világtörténelem leghosszabb háborúja címet, a másik viszont, hogy ennek a háborúnak a folyamán az ellenfelek maximum természetes úton haltak meg.

Történetünk középpontjában egy Angliától nem messze levő szigetcsoport áll, név szerint a Scilly-szigetek. (Egyébként most jöttem csak rá, hogy a legrövidebb háború helyszíne is egy sziget volt...) Ez a szigetcsoport rengeteg kis, lakatlan szigetből, valamint 5 nagyobb, lakott szigetből áll. A 2018-as népszámlálás adatai alapján mindössze 2242-en lakják, akik főleg mezőgazdaságból és turizmusból élnek, és az egész szigetcsoport területe körülbelül 16 négyzetkilométer. És ezen a kis szigetcsoporton robbant ki a konfliktus a britek és a hollandok között az angol polgárháború idején, és amely háború, helyesebben szólva hadiállapot a két fél között 335 évig tartott.

Miután a Cromwell vezette parlamentaristák fölénybe kerültek a királypártiakkal szemben, és már gyakorlatilag egész Angliát ők uralták, a királyhoz hűek egyetlen mentsvára a kis szigetcsoport, a Scilly-szigetek lett, ahová visszavonulhattak. Az összetűzésbe végül a hollandok is beleszóltak (miután az angolok megsegítették őket a nyolcvanéves háború alatt, és így függetlenedhettek), és jelképes segítségként küldtek néhány hajót a nyerésre álló parlamentaristáknak. A kis szigeteken tartózkodó királypártiak erre válaszképpen kalózkodásba kezdtek, és elfoglaltak néhány holland kereskedőhajót, valamint zavarták a holland kereskedőhajók útvonalát, és viszonylag jelentősebb anyagi veszteséget is okoztak. Ezt viszont a hollandok nem nézték jó szemmel, és a hollandok admirálisa, Maarten Tromp, jóvátételt követelt. Miután azonban nem kapott választ, blokád alá vette a szigetcsoportot, és ezzel hadat üzent a Scilly-szigeteknek.

hollandhajo.jpg

Holland hajók (forrás: google)

Ez a hadüzenet 1651-ben történt. Hamarosan azonban a királypártiak megadták magukat Cromwell erőinek, miután a holland admirális feloldotta a blokádot, és mindenki ment a maga dolgára, anélkül, hogy egyetlen puskalövés, vagy bármilyen konkrét összecsapás történt volna, mely halálos áldozattal járt volna. Ezek után a Scilly-szigeteken történtek jól a feledés homályába merültek, ugyanis az angolok és a hollandok között a viszony megromlott. A britek ugyanis hoztak egy törvényt (Navigation Act, 1651), miszerint a brit gyarmatokról csak brit hajók hozhatnak árukat. Valamint engedélyezték, hogy elfoghassák a francia hajókat, és a francia árukat szállító semleges kereskedőhajókat. Ezek után a hollandokat viszont egyre több kalóztámadás ért, így kénytelenek voltak hadihajókat adni a kereskedőhajóik mellé kíséretként. Az angoloknak viszont már a kezdetekkor sem tetszett a holland flotta erősödése, és a két fél közötti konfliktusok végül odáig fajultak, hogy kitört az első angol-holland háború, 1652-ben. 

A két tengeri hatalom között végül egy évtizedeken átívelő konfliktus bontakozott ki, és egymás után robbantgatták ki a háborúkat. A harmadik háborúban (1672-1674) az angolok már a franciákkal szövetkeztek, azonban a hollandok több fontos tengeri győzelmet is tudtak aratni, ezzel elérve, hogy Anglia külön békét kössön velük, a franciák azonban folytatták a háborút. Szóval, a Scilly-szigetek utáni időszak igen eseménydúsnak bizonyult, ezért nem is lehet hibáztatni senkit azért, hogy tulajdonképpen elfelejtették lezárni azt a konfliktust. 

scilly_project_guttemberg.jpg

A Scilly-szigetek térképe (forrás: project gutemberg)

Így történhetett meg az, hogy a "háború" gyakorlatilag 335 éven át tartott, egészen addig, amíg egy történész kis utánajárás után rá nem jött, hogy ezt a konfliktust még nem követte békekötés. A sziget lakói között persze folyamatosan élt a legenda a hollandok ellen "folyó" háborúról. A történész és a helyi tanács végül a végére járt a dolgoknak, és kiderült, hogy tényleg, formálisan a szigetcsoport még mindig hadban állt Hollandiával. Így végül a holland nagykövet a szigetekre utazott, és ott ünnepélyen keretek között, 1986. április 17-én aláírták a békemegállapodást, mely véget vetett a világtörténelem leghosszabb háborújának, mely 335 éven át "dúlt".

Az ellenkező estről, a világtörténelem legrövidebb háborújáról is olvashattok.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://funfacthistory.blog.hu/api/trackback/id/tr715525656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aurora86 2020.03.19. 10:52:48

Gyáva voltam, hogy tegnap nem ajánlottam fogadást, hogy a Cromwell-tornyos kép benne lesz a cikkben...

tomeckk 2020.03.19. 19:19:03

úgy tudom, hogy a svéd-monacoi "háború" is kb. eddig tartott: elfelejtettek kibékülni a 30 éves háború után, és amikor monaco beadta a felvételi kérvényét az európa tanácsba, akkor ezt valaki kiderítette. az volt az egyik feltétel monacoval szemben, hogy béküljön. és békült. a kezdő és végső dátum is igen közel van a fenti sztorihoz

Sólyom Tomi 2020.03.19. 21:53:18

Bocs, ha totál hülyeség, de megkérdezem: ha sosem volt olyan állam, hogy Scilly-szigetek, hogyan tudott hadban állni Hollandiával? Ha meg volt, és megszűnt (mivel tudtommal ma nincs, és a nyolcvanas években sem volt már), akkor hogyan állhatott fenn hadiállapot úgy, hogy az egyik érintett fél megszűnt létezni?

kukasmacska 2020.03.19. 21:55:17

Nem tudom képesek lesznek valaha is igazán megbékélni a felek.
Túl sok volt a szenvedés, túl mélyek a sebek.

'it's cool to know nothing' 2020.03.19. 21:58:00

a magyar - török (oszmán) háborúk 414 évig tartottak
Az első ütközetek 1377-ben I. Lajos vezetésével zajlottak, az utolsó pedig az 1791-es Szvisovi békével ért véget.

Gyakorlatilag majd fél évezredig hadban álltunk. Itt azért voltak halottak is.

Tkristof 2020.03.19. 22:07:45

@Sólyom Tomi: A Scilly-szigetek köztársaságilag önállónak számítanak, önálló, egységes hatósági státussal, viszont némely szolgáltatásokat közösen gyakorolnak a brit Cornwall megyével.

Tkristof 2020.03.19. 22:13:18

@'it's cool to know nothing': Igen, ez valóban így van, viszont jelen esetben egyetlen, permanens "háborúról" beszélhetünk, míg a magyar-török háborúk alatt számos ütközet történt.

'it's cool to know nothing' 2020.03.19. 22:24:16

@Tkristof:
"egyetlen permanens háborúról beszélünk"
"s mindenki ment a maga dolgára, anélkül, hogy egyetlen puskalövés, vagy bármilyen konkrét összecsapás történt volna."
Volt ezen kívül egy ki kalózkodás, meg blokád.

Na ne vicceljünk!
A 414 év az valódi háború volt. Százezrek haltak meg, ami abban a korban óriási szám volt.
Egyébként még a második háború sem volt folyamatos ütközetek sora. Voltak közben jelentős szünetek. A hátországban meg sok helyen semmit sem lehetett érezni egy darabig a háborúból.

Sólyom Tomi 2020.03.19. 22:25:29

@Tkristof: Köszönöm a választ. Hát ez már az a jogi státusz, amit én nem tudok követni :) Nekem fura, hogy valami Nagy-Britanniához tartozik közigazgatásilag, de azért annyira mégsem, hogy külön háborút tudjon "vívni" az anyaországtól.

Tkristof 2020.03.19. 22:34:57

@'it's cool to know nothing': Köszönöm az észrevételedet a megfogalmazás logikai hibájával kapcsolatban, javítottam.

És természetesen nem akartam sem lekicsinyelni, sem semmibe venni, sem semmilyen más pejoratív véleményt mondani a magyar-török háborúk áldozataival, és ütközeteivel kapcsolatban.

'it's cool to know nothing' 2020.03.19. 23:05:25

@Tkristof:OK, köszönöm a korrekt választ. Szerintem a történelem tudatunkban egyszerűen nem rögzült, hogy ez egy ilyen hosszú időszak volt. Mindenki tudja, hogy "közel 150 évig" hadakoztunk a törökkel, csakhogy ez nem így van. Ez bizony több mint 400 év volt. Nem szabad idegen forrásokat kritikátlanul átvenni, mert ezek döntően angolszász munkák, az ő szemüvegükön keresztül láttatják a világot. Az angolok nagyok jók abban, hogy eladják a nagy semmit. Mi meg vagy alu-l, vagy túlértékeljük magunkat, kevés a tárgyilagos ismeret.

savaz 2020.03.20. 08:40:35

1444 Drinápolyi béke, 1483-ban Matyas Beket kot a szultannal, azt 1523-ig rendszeresen meghosszabbitjak, 1553 Isztambuli béke, 1606 Zsitvatoroki béke, 1664 vasvári béke, 1699 Karlócai béke.

Ezek nagy része általános iskolai tananyag, de a gimis tankönyvben mind benne van. Tényleg gyalázatos az oktatás színvonala magyarországon.

Aurora86 2020.03.23. 17:49:50

A tatárjárás végén nem volt béke, akkor ezek szerint a magyar-mongol háború még mindig tart?