Scilly-szigete és a Cromwell-kastély (forrás: index)
Egy korábbi bejegyzésemben már írtam a világtörténelem legrövidebb háborújáról. Most éppen ennek az ellentettjétől készítettem bejegyzést. Ugye azt már az előzőben is írtam, hogy sokat tanultunk nagy háborúkról, számos közülük legendák tárgyává vált, hősök születtek, stb. Na most, ennek a háborúnak több különlegessége is van. Az egyik az a hossza, mellyel kiérdemelte a világtörténelem leghosszabb háborúja címet, a másik viszont, hogy ennek a háborúnak a folyamán az ellenfelek maximum természetes úton haltak meg.
Történetünk középpontjában egy Angliától nem messze levő szigetcsoport áll, név szerint a Scilly-szigetek. (Egyébként most jöttem csak rá, hogy a legrövidebb háború helyszíne is egy sziget volt...) Ez a szigetcsoport rengeteg kis, lakatlan szigetből, valamint 5 nagyobb, lakott szigetből áll. A 2018-as népszámlálás adatai alapján mindössze 2242-en lakják, akik főleg mezőgazdaságból és turizmusból élnek, és az egész szigetcsoport területe körülbelül 16 négyzetkilométer. És ezen a kis szigetcsoporton robbant ki a konfliktus a britek és a hollandok között az angol polgárháború idején, és amely háború, helyesebben szólva hadiállapot a két fél között 335 évig tartott.
Miután a Cromwell vezette parlamentaristák fölénybe kerültek a királypártiakkal szemben, és már gyakorlatilag egész Angliát ők uralták, a királyhoz hűek egyetlen mentsvára a kis szigetcsoport, a Scilly-szigetek lett, ahová visszavonulhattak. Az összetűzésbe végül a hollandok is beleszóltak (miután az angolok megsegítették őket a nyolcvanéves háború alatt, és így függetlenedhettek), és jelképes segítségként küldtek néhány hajót a nyerésre álló parlamentaristáknak. A kis szigeteken tartózkodó királypártiak erre válaszképpen kalózkodásba kezdtek, és elfoglaltak néhány holland kereskedőhajót, valamint zavarták a holland kereskedőhajók útvonalát, és viszonylag jelentősebb anyagi veszteséget is okoztak. Ezt viszont a hollandok nem nézték jó szemmel, és a hollandok admirálisa, Maarten Tromp, jóvátételt követelt. Miután azonban nem kapott választ, blokád alá vette a szigetcsoportot, és ezzel hadat üzent a Scilly-szigeteknek.
Holland hajók (forrás: google)
Ez a hadüzenet 1651-ben történt. Hamarosan azonban a királypártiak megadták magukat Cromwell erőinek, miután a holland admirális feloldotta a blokádot, és mindenki ment a maga dolgára, anélkül, hogy egyetlen puskalövés, vagy bármilyen konkrét összecsapás történt volna, mely halálos áldozattal járt volna. Ezek után a Scilly-szigeteken történtek jól a feledés homályába merültek, ugyanis az angolok és a hollandok között a viszony megromlott. A britek ugyanis hoztak egy törvényt (Navigation Act, 1651), miszerint a brit gyarmatokról csak brit hajók hozhatnak árukat. Valamint engedélyezték, hogy elfoghassák a francia hajókat, és a francia árukat szállító semleges kereskedőhajókat. Ezek után a hollandokat viszont egyre több kalóztámadás ért, így kénytelenek voltak hadihajókat adni a kereskedőhajóik mellé kíséretként. Az angoloknak viszont már a kezdetekkor sem tetszett a holland flotta erősödése, és a két fél közötti konfliktusok végül odáig fajultak, hogy kitört az első angol-holland háború, 1652-ben.
A két tengeri hatalom között végül egy évtizedeken átívelő konfliktus bontakozott ki, és egymás után robbantgatták ki a háborúkat. A harmadik háborúban (1672-1674) az angolok már a franciákkal szövetkeztek, azonban a hollandok több fontos tengeri győzelmet is tudtak aratni, ezzel elérve, hogy Anglia külön békét kössön velük, a franciák azonban folytatták a háborút. Szóval, a Scilly-szigetek utáni időszak igen eseménydúsnak bizonyult, ezért nem is lehet hibáztatni senkit azért, hogy tulajdonképpen elfelejtették lezárni azt a konfliktust.
A Scilly-szigetek térképe (forrás: project gutemberg)
Így történhetett meg az, hogy a "háború" gyakorlatilag 335 éven át tartott, egészen addig, amíg egy történész kis utánajárás után rá nem jött, hogy ezt a konfliktust még nem követte békekötés. A sziget lakói között persze folyamatosan élt a legenda a hollandok ellen "folyó" háborúról. A történész és a helyi tanács végül a végére járt a dolgoknak, és kiderült, hogy tényleg, formálisan a szigetcsoport még mindig hadban állt Hollandiával. Így végül a holland nagykövet a szigetekre utazott, és ott ünnepélyen keretek között, 1986. április 17-én aláírták a békemegállapodást, mely véget vetett a világtörténelem leghosszabb háborújának, mely 335 éven át "dúlt".
Az ellenkező estről, a világtörténelem legrövidebb háborújáról is olvashattok.