Kutassy Ágoston Farman-III típusú gépével (forrás: digitális képarchívum)
A repülés tudománya már az ókortól kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Számos szerkezet fellelhető a különböző legendákban és mondákba, gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére. A középkorban sem apadt a kíváncsiság ezen művészet iránt, a mindenki által ismert Leonardo da Vinci is igyekezett megfejteni a repülés titkát, és elsők között volt, aki tudományos alapon igyekezett repülő szerkezetet tervezni. Az első repülést végül 1783-ban hajtották végre a Montgolfier testvérek, egy hőlégballonnal. Az első repülőgépes repüléshez azonban még várni kellett, ugyanis először a Wright fivérek repültek géppel, 1903-ban. Ezt követően nem volt megállás, hamarosan az első magyar is előkerült, aki repülhetett...
A magyar repülőgépes kísérletek akkor indultak meg igazán, mikor Louis Blériot 1909-ben átrepülte a LaManche-csatornát. Talán ez a tett volt az, mely végképp elindította a lavinát, és egyre több és több ember vágott bele, és kezdett repülőgépeket építeni, illetve megtanulni a repülés fortélyát. Magyar kísérletezők is akadtak, akiknek központja a rákosmezei lovassági gyakorlótér lett. A kísérletezők közül is első Dr. Kutassy Ágoston volt (1879-1932).
Kutassy 1909-ben ment Franciaországba, hogy ott aztán megtanulhasson repülni és pilóta tanfolyamot végezhessen. Miután sikeres vizsgát tett, mindenét pénzzé téve megvásárolta élete első gépét, egy kétfedeles Farman III. típusú repülőgépet. Itthon aztán megépítette a már említett Rákosmezőn a gépének a hangárt, és belekezdett a repülési kísérletekbe. Kezdetben azonban sikertelennek bizonyult, köszönhetően többek között a repülő gyenge motorjának, valamint az alkalmatlan terepviszonyoknak is. Blériot magyarországi bemutatóját követően azonban újult erővel vágott neki az újabb kísérleteknek. Gépét kicsit átalakította, erősebb motort szerelt bele, és így már képes volt repülni, első magyarként a történelemben. 1910. december 10-én aztán sikeres pilótavizsgát tett, így ő lett az első magyar pilótaigazolvány tulajdonosa. A sors fintora, hogy a magyar légteret nem ő "avatta fel", ugyanis azt maga Blériot tette 1909. október 17-én, így Kutassy gyakorlatilag második első lett, mivel a második ember volt, aki a magyar légtérben repült, viszont az első magyar.
Ilyen, Farman III- típusú géppel repült Kutassy is (forrás: google)
Kutassyhoz aztán számos ember csatlakozott, többek között Adorján János gépészmérnök, Horváth Jenő matematika-fizika szakos tanár, vagy éppen Zsélyi Aladár gépészmérnök, akik viszont Kutassyval ellentétben saját tervezésű és építésű gépekkel igyekeztek meghódítani az eget. Ők aztán megépítették az első rendes repülőgéphangárt is. 1910-ben Magyarországon rendezhették meg a VII. nagy nemzetközi repülőversenyt is, melyen többek között Kutassyék is részt vettek, azonban csak a 18. helyet tudták elhozni. Kutassy aztán választmányi tagja lett az 1911-ben megalakult Magyar Géprepülők Szövetségének is, melynek vezetőségi tagja Wittmann Viktor volt. A szövetség azt a célt tűzte ki maga elé, hogy újabb repülőtereket létesítsen, és beindítsa Magyarországon a szervezett repülőgép-építést.
Ezek után a repülés rohamosan kezdett fejlődni hazánkban is. 1913-ban megalakult az első magyar repülőgép-gyár, a Magyar Repülőgépgyár Rt., 1914-ben pedig létrejött még egy, a Lloyd gyár. A trianoni békediktátum után a magyar kormány megkezdte a repülés polgárosítását, 1920-ban megalakították a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot, hogy a megmaradt katonai repülőket polgári célokra lehessen felhasználni.
Dr. Kutassy Ágoston azonban még 1911-ben abbahagyta a repülést, egyesek szerint e tettének egyik kiváltó oka az lehetett, hogy még Franciaországban elszenvedett egy repülő balesetet, melyen soha nem tudta magát véglegesen túltenni. Ezek után viszont igen változatos pályát futott be, például pirotechnikai tanulmányokat folytatott, és rakétákat szerkesztett. Az első világháború után pedig a kialakuló filmművészet kezdte el érdekelni.
Kutassy Ágoston Farman III. típusú gépével (forrás: digitális képarchívum)
A repülés fejlődése azonban nem állt le országunkban. 1920-ban indult meg az első postajárat Albertfalváról Szegedre, majd Budapestről Szegedre, és Budapestről Szombathelyre. 1922-ben egy német cég beüzemeltette a hidroplán járatait Budapest és Bécs között, azonban ez nem volt gazdaságos, így leállt. 1931-ben megalakult a Malert, légitársaság, amely már napi szinten kapcsolta össze légi járatokkal Budapestet, illetve Budaörsöt Béccsel, Berlinnel, Rómával, és még sok más európai nagyvárossal. A Malert légitársaság működése a második világháborúban megszűnt, és új csak 1946-ban jött létre, Malév néven, a gépállomány a háborúban azonban teljesen megsemmisült, így szinte a semmiből kellett újraépíteni azt.
Mindehhez a sok fejlődéshez viszont elengedhetetlen volt Dr. Kutassy Ágoston első magyar repülése, és kísérletei a repülés kapcsán.
