FunFact History.

FunFact History.

Az Assassin's Creed valós szereplői - 2. rész

2020. április 02. - Tkristof

ac-odyssey-title-728x409.jpg

A videojáték öl, butít és nyomorba dönt... Szinte hallom azokat az embereket, akik elborzadva néznek minden olyan mai fiatalra, és esetenként kevésbé fiatalra, akik kiejtik a szájukon ezt a bűnös szót. Persze, nem akarom én egyik fél mellé sem állni, és igen, vannak olyan játékok és olyan gamerek, akik pusztán a játékot látják és csak szórakoznak ezzel, de vannak, akik nem. Még hogy egy videojátékból nem lehet tanulni? Az előző részben már röviden bemutattam 5 valós történelmi személyt az Assassin's Creed Odyssey című játékból, most pedig folytatom a sort.

1. Platón

Platón (~Kr.e. 427~Kr.e.347) ókori görög filozófus volt, Szókratész tanítványa. Munkássága nemcsak az ókorra, hanem a középkorra is hatással volt, sőt még napjainkban is sok vitának, illetve filozófiai kérdésnek is a tárgyát képezi. Egy angol filozófus (Whitehead) szerint Platón az összes később is felmerülő filozófiai problémával már foglalkozott, a többi filozófus csak lábjegyzeteket készített és készít az ő munkáihoz. Platón életét a tudományoknak szentelte, az ő nevéhez köthető az athéni Akadémia megalapítása is, ahol számos későbbi nagy gondolkodó is tanult, többek között Arisztotelész is. Igazi polihisztornak számított: foglalkozott matematikával, mértannal, csillagászattal, de ugyanígy politikával is. Kutatta a boldog élet titkát, a helyes életmódot. Egyik legfőbb tézise az ideatan, vagyis, hogy minden létezőnek van egy ideális megfelelője. Ez, és egy szerinte ideális állam felépítése jelenik meg legismertebb művében, Az Állam című tanulmányában. Szerinte a valóság érzékelése és felfogása nem azt jelenti, hogy felfogjuk érzékszerveinkkel, hanem, hogy szellemileg felemelkedünk az ideákhoz.

platon.jpg

Platón és Arisztotelész. Részlet Raffaello: Az athéni iskola című festményéből

2. Euripidész

Euripidész (Kr.e. 480-Kr.e. 406) görög tragédiaköltő volt, a három műfajteremtő (rajta kívül Aiszkhülosz és Szophoklész) egyike. Azonban hármójuk közül neki maradt fönt a legtöbb műve, szám szerint 19 teljes mű, és számos töredék. Ez azt bizonyíthatja, hogy Euripidész korának talán legjátszottabb és legolvasottabb tragédiaköltője volt. Életrajzával kapcsolatban azonban számos ellentmondás kering. Valószínűleg Szalamiszban született. Írói pályafutása azonban nehezen indult, ugyanis drámáit nehezen akarták előadásra engedni. Ennek oka talán újfajta, meghökkentő, formabontó stílusa volt. Végül színházi játékra engedték egyik művét, Kr.e 455-ben, egyes legendák szerint maga Periklész engedtette át a fiatal költőt. A Dionüszosz-ünnepség részét alkotó dráma versenyeken is fellépett műveivel, azonban az elsőknek járó díjat először csak Kr.e. 441-ben tudja megnyerni, és élete során mindössze négyszer tudott nyerni, szemben Aiszkhülosszal és Szophoklésszel, akik szinte mindig nyertek. Periklész bukása után Euripidész a makedón királyhoz menekült, itt is halt meg Kr.e. 406-ban.

euripides.jpg

Euripidész mellszobra (forrás: google)

3. Pheidiász

Pheidiász (~Kr.e. 500~Kr.e. 430) ókori görög szobrász volt, akinek talán legismertebb, mára sajnos már nem létező műve az Olümpiai Zeusz-szobor, mely egyike volt a világ hét csodájának. Műveit elsősorban római másolatok, illetve leírások alapján ismerjük. Első művei a görög-perzsa háború után születtek athéni megrendelésre, így ezek a szobrok elsősorban Pallasz Athénét ábrázolták, mely alkotások sokáig meghatározták a Athéné-szobrok ábrázolásmódját. Ezen kívül részt vett az athéni Akropolisz építésében is. Állítólag, mint Periklész jó barátját, a politikus ellenségei többször megvádolták például a rá bízott nyersanyagok (arany, elefántcsont) hűtlen kezelésével, vagy éppen istentelenséggel is. Egyes források szerint börtönbe vetették, és ott halt meg, de mások szerint Olümpiába menekült, ahol is megalkotta főművét, az Olümpiai Zeusz-szobrot.

pheidias.jpg

Az Olümpiai Zeusz-szobor, a világ hét csodájának egyike (forrás: pinterest)

4. Pitagorasz

Pitagorasz (~Kr.e. 570~Kr.e. 495) filozófus és matematikus volt, akinek nevét talán senkinek nem kell bemutatni, elég, ha csak iskolás matematikaóráinkra gondolunk, és máris beugrik a róla elnevezett Pitagorasz-tétel. Széles látókörű tudós volt, járt Egyiptomban is, ahol megismerkedett magával a fáraóval is, valamint bepillantást nyerhetett a helyi titkos tanításokba, és tanulmányozhatta az egyiptomi nyelvet is. Utazásai után visszatért szülőhelyére, Szamos-ra, hogy filozófiai iskolát alapítson, azonban ez végül a dél-itáliai Krotón-ban sikerült neki. Itt alapította meg a Püthagoreus Testvériséget, mely gyakorlatilag egy vallási közösség volt, középpontjában a számokkal. Ő és tanítványai így számmisztikával foglalkoztak, mely az arány fogalmára épült.  Ezen közösséghez rengeteg matematikai felfedezés köthető, például a prímszámok vizsgálata, vagy éppen az irracionális számok felfedezése. A matematikát szakterületekre osztották, például csillagászatra, geometriára, vagy éppen zenére. Növekvő befolyása miatt azonban egy idő után szervezkedni kezdtek ellene. Halálával kapcsolatban több teória is létezik, egyesek szerint az ellenzői ölték meg, azonban sokkal valószínűbb, hogy száműzték, és száműzetése alatt halt meg.

pitagoras.jpg

Pitagorasz (forrás: google)

+1. Küklopszok

A küklopszok a görög mitológiában egyszemű óriások. A legendák szerint két generációjuk élt, az elsők Gaia és Uranosz istenek három gyermekei voltak, amely gyermekek közös jellegzetessége volt, hogy csak egyetlen szemük volt, a fejük közepén. A legenda szerint apjuk, Uranosz nem bírta elviselni csúfságukat, így a Tartaroszba vetette őket, ahonnan csak évszázados rabság után szabadulhattak, mikor Kronosz legyőzte Uranoszt. Azonban Kronosz féltette a hatalmát tőlük, így újra a Tartaroszba vetette őket, és csak akkor szabadulhattak, mikkor Zeusz a segítségüket kérte a titánok elleni harcban. A legendák szerint a három küklopsz kovácsolta Zeusz villámait, Poszeidón szigonyát és Hadész sisakját. A három küklopszot végül Apollón ölte meg bosszúból, a három halott óriást pedig Szicílián temették el. A küklopszok második generációja már Szicílián születtek, és itt éltek barlangokban, nyájakat tenyésztve, és senkit nem engedve a közelükbe. A küklopszok második generációja leginkább Homérosz Odüsszeia című művéből ismeretesek, amikor Odüsszeuszék Szicílián vetődnek partra. Az egyszemű szörnyeket Odüsszeusz végül csellel tudja kijátszani, és tudnak megmenekülni.

jakob_jordaens_009.jpg

Jacob Jordaens: Odüsszeusz Polüphémosz barlangjában (forrás: wikipedia)

A videojátékban még számos más valóságos és mitológiai személy, valamint helyszín jelenik meg, mint például a Minotaurusz, vagy éppen Medusa, de a valós emberek közül még meg lehet említeni Szophoklészt, vagy éppen Theszpiszt és Démokritoszt. A helyszínek közül pedig megjelenik például Az Olümpiai Zeusz-szobor, Athén Agorája, vagy éppen Ithaka és Kefalonia szigete.

Az előző részt itt olvashatjátok el.

A bejegyzés trackback címe:

https://funfacthistory.blog.hu/api/trackback/id/tr6515518654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása