A szétlőtt szultáni palota és brit tengerészgyalogosok a romos palota előtt (forrás: war history online)
A történelem tele volt, és mind a mai napig tele van háborúkkal. Mindannyian rengeteget tanultunk és tanulunk a korok nagy összecsapásairól, melyek több okból is kitörhettek. Némelyik érdekérvényesítés, némelyik vallási, némelyik pedig akár személyes okból alakult ki, de az kétségtelen, hogy ezen konfliktusok közül számos vált legendák tárgyává, számos hőst, vagy éppen antihőst szült, és nem mellesleg akár a kor egész térképét és arculatát is átrajzolhatta. A nagy háborúk, melyek bevonultak a történelem lapjaira, számos ember fantáziáját megmozgatta már, azonban arra vajon hányan gondoltak, hogy melyik volt a világ legrövidebb összecsapása?
Ez a kérdés lehetne akár egy kvíz milliókat érő feladata is. Először is tippeket kérek... Vajon mennyi ideig tarthatott a világtörténelem legrövidebb háborúja? Egy hétig? Vagy egy napig? Esetleg néhány órán keresztül tombolt csak ez az ominózus összecsapás? A válasz minden esetben nem. Méghozzá elég határozott nem, ugyanis a világ legrövidebb fegyveres konfliktusa két nemzet között mindössze 38 percet vett igénybe. Ezt a rekordot pedig nem mások, mind az angolok állították be Zanzibár ellen, 1896. augusztus 27-én.
Zanzibár egy kis sziget Afrika keleti partjainál, nem messze Madagaszkártól és Tanzániától (miután Tanganyika 1964-ben egyesült Zanzibárral, jött létre Tanzánia). Egyébként egy elég elbűvölő hely, ezzel azonban nem vagyok egyedül, ugyanis a történelem során számos hatalom gondolkozott ugyanígy, elég csak a perzsákra, a portugálokra, vagy éppen a britekre gondolni. Jelen konfliktusunk pedig a brit uralom idején játszódik (a terület 1890-ben lett brit protektorátus) , és a probléma abban gyökeredzett, hogy az ottani szultán halála esetén csak a britek engedélyével, és az általuk javasolt embert választhatták a helyére. Khalid bin Barghash azonban ezt nem így gondolta, miután nagybátyja, Hamid bin Thuwaini szultán halála (1896. augusztus 25.) után puccsal átvette a hatalmat. A szultán halála egyébként gyors és váratlan volt, sokan azt sem zárják ki, hogy meggyilkolták.
A szultáni palota az összecsapás előtt (forrás: history today)
Ez a tett azonban a nyilvánvaló ellenszegülés mellett már csak azért sem tetszett a briteknek, mert ők mást képzeltek el szultánnak, aki véleményük szerint jobban tudta volna érvényesíteni a korona érdekeit a kis szigeten. A britek követelték Barghash lemondását, aki válaszul felállított egy nagyjából 2800 főből álló hadsereget, valamint a szultán fegyverezett jachtját is hadrendbe állította. Ezek után az újdonsült szultán, akit a britek nem ismertek el, csapataival együtt bevette magát a szultáni palotába, és elbarikádozták magukat, remélve, hogy ez a határozott lépés majd meghátrálásra készteti a briteket. Az angolok azonban (valamilyen érthetetlen okból kifolyólag) nem hátráltak meg, sőt, a brit tengerészgyalogosok partra szálltak, valamint akcióba lépett a Királyi Flotta négy hajója is. Mindez történt két nappal a puccs után, augusztus 27-én, reggel 9 órakor, miután lejárt a britek ultimátuma.
Miután a négy hadihajó tüzet nyitott a palotára, nagyjából 38-40 perc kellett ahhoz, hogy a palotát rommá lőjék, és ezzel a szultán ellenállását is megtörhessék. Az összecsapás azonban még így is körülbelül 500 zanzibári életet követelt. Khalid bin Barghash-nak azonban sikerült elmenekülnie, menedékre pedig a német konzulátuson talált, ahol menedékjogot kapott, és Német Kelet-Afrikába tudott szökni, ahol 1916-ig élt. Ebben az évben azonban a britek elfogták, és száműzték.
A szultáni palota az összecsapás után (forrás: fact republic)
Khalid bin Barghash végül Mombasában hunyt el 1925-ben. Életében azonban elmondhatta, hogy a világtörténelem legrövidebb háborújának egyik résztvevő fele volt, valamint nagyjából két napos uralkodásával bekerült a legrövidebb ideig hatalmon levő uralkodók közé. Az összecsapás másik fele, aki végül nyertesként jött ki, több értelemben is, az Harry Rawson admirális volt, akit később a királynő lovaggá is ütött. A britek végül elérték, amit akartak, ugyanis Barghash menekülése után kinevezték azt az embert szultánnak, akit eredetileg is szerettek volna, személy szerint Hamid bin Muhammedet.
Ezen esemény ellenkezőjéről, a történelem leghosszabb háborújáról is olvashattok.
